Miért lesz valaki keresztény? – Tim Keller

Miért lesz valaki keresztény? – Tim Keller

Sokan mondják, hogy azok keresztények, akik a régi idők hagyományos doktrináit követik, túlságosan kilógnak a mai korból és a „történelem rossz oldalán állnak”. A történész és bibliaoktató Larry Hurtado legutóbbi két könyve Az istenek lerombolója: Korai keresztény megkülönböztetések a Római korban (Baylor University Press, 2016,magyarul nem jelent meg) és a Mi a csudáért lett valaki keresztény az első három évszázadban? (Marquette University Press, 2016, magyarul nem jelent meg) azonban kétségbe vonja ezt a nézetet.

A legkorábbi keresztényeket széles körben csúfolták (különösen a kulturális elit tagjai), kirekesztették őket a befolyásos üzleti körökből, s volt, hogy üldözték és halálra ítélték őket. Hurtado azt mondja, hogy más vallásos csoportokkal összehasonlítva a római hatóságok különösen ellenségesek voltak velük szemben.

De miért? Abban a korban az volt az elvárás, hogy az embereknek legyenek saját isteneik, de ugyanakkor készek legyenek tiszteletet mutatni minden más istenséggel szemben is. Szinte minden egyes otthon, város, céh, még maga a Római Birodalom is rendelkezett saját istenekkel.

Akkoriban egy vacsorameghívás vagy egy nyilvános rendezvény alkalmával valamilyen rituáléval kellett tiszteltelni az adott csoport vagy hely isteneit. Ha ezt nem tette meg valaki, az rendkívüli sértés volt, legalábbis a vendéglátó otthon vagy közösség szemében. Ugyanakkor veszélyes is volt, mivel azt gondolták, hogy az ilyen viselkedés haragra ingerli az isteneiket. Sőt: árulónak tekintették azt, aki nem tisztelte a birodalom isteneit, mivel azok isteni tekintélyén alapult a létük.

De a keresztények ezeket a rítusokat és szertartásokat bálványimádásnak tekintették. Csak a saját Istenüket voltak hajlandók imádni. Miközben a zsidók ugyanígy gondolkodtak, őket általában elfogadták, mivel egy megkülönböztetett népcsoportként különcségüket mint etnikai csoportjuk megnyilvánulását fogták fel. De a kereszténység megtalálható volt minden népcsoportban, ráadásul a legtöbb keresztény korábban olyan pogány volt, aki megtérése után hirtelen megtagadta, hogy más isteneket tiszteljen. Ez hatalmas társadalmi problémákat okozott, megzavarta vagy lehetetlenné tette, hogy a keresztényeket elfogadják. Ugyanis ha egy családtag vagy egy szolga keresztény lett, megtagadta a ház körüli istenek tiszteletét.

A kereszténység elterjedését a társadalmi normák felforgatásának tekintették, veszélyt jelentett a kulturális életre. A keresztényekről azt gondolták, hogy túlságosan kilógnak a sorból ahhoz, hogy jó polgárok legyenek.

De annak fényében, hogy milyen hatalmas társadalmi ára volt az első három évszázadban kereszténynek lenni, miért lett valaki keresztény? Miért terjedt olyan rohamosan a kereszténység? Mit kínál, ami sokkal nagyobb, mint az érte kifizetett „ár”? Hurtado és mások 3 dologra mutattak rá. 

Előszöris, a keresztények egy olyan különleges „társadalmi feladatra” kaptak elhívást, amely egyszerre támadta és vonzotta az embereket. A keresztények tiltották az abortuszt és a csecsemő-gyilkosságokat, vagyis azt, hogy a nem kívánt újszülötteket egyszerűen kidobták. A keresztények „szexuális ellenkultúrát” jelentettek, amelyben elhatárolták magukat minden házasságon kívüli szexuális kapcsolattól. Tették mindezt egy olyan kultúrában, amely azt gondolta – különösen a házas férfiak esetében –, hogy a szex tökéletesen helyénvaló egy prostituálttal, rabszolgával vagy éppen gyerekkel.

Továbbá a keresztények szokatlanul adakozóak voltak a pénzükkel, különösen a szegényeket és rászorulókat támogatták, ráadásul nem csak a saját családjukban vagy etnikai csoportjukban. Egy másik meglepő különbség az volt, hogy a keresztény közösségek többnemzetiségűek voltak, mivel a közös identitásuk Krisztusban sokkal fontosabb volt, mint a faji identitás. Ezáltal egy többnemzetiségű közösség jött létre, melyre egyetlen vallás esetében sem volt példa. A keresztények nem hittek a bosszúállásban, s megbocsájtotak az ellenségnek, még akkor is, ha az gyilkosságot követett el.

Másodszor, a kereszténység egy közvetlen, személyes, szeretetteljes kapcsolatot kínált a Teremtő Istennel. A keresztények környezetében élők az istenek kedvében akartak járni, a keleti vallások a megvilágosodás élményéről beszéltek, de igazi szeretetkapcsolatot Istennel senki más nem kínált.

Harmadszor, a kereszténység örök életet kínált. Minden más vallás ígért valamilyen emberi erőfeszítés által elérhető üdvösséget, de senki nem lehetett biztos az örök élet eljövetelében. Az evangélium viszont biztos alapot adott az üdvösségre már a jelenben, mivel ez kegyelem által történt, nem pedig emberi erőfeszítés miatt.

Remélem mostanra látható a jelentősége ezeknek a tanulmányoknak. A korai egyházat túl kirívónak és fenyegetőnek tartották a társadalmi rend számára, mert nem tisztelt minden istenséget. Ma a keresztényeket ismét extrémnek és veszélyesnek tekintik a társadalomban, mivel nem tisztelnek minden identitást. A korai egyház mégis virágzott abban a helyzetben. Miért?

Sokakat vonzott a kereszténység, mivel más volt. Ha egy vallás nem különbözik a körülötte lévő kultúrától, ha nem kritizál és ajánl egy másik lehetőséget helyette, akkor el fog halni, mivel értelmét veszti. Ha a keresztények ma is a társadalmi tisztaságukról, nagylelkűségükről és igazságosságukról lennének híresek, ha soknemzetiségű és békére törekvő csoport lenne, nem lenne-e ez feltűnő sokak számára?

Egy másik ok a kereszténység virágzására az volt, hogy „olyan dolgokat kínált, amelyeket más kultúra és vallás nem: szeretetkapcsolatot Istennel és ingyen üdvösséget kegyelemből. Ez ma is ugyanaz. Semmilyen más vallás és a világ sem kínálja ezeket a dolgokat. A spirituális ám nem vallásos lehetőség sem tudja igazán megadni ezt.

Lehet, hogy a korai egyház úgy nézett ki, mintha a „történelem rossz oldalán” állt volna, de ezzel szemben megváltoztatta a történelmet a bibliai evangélium kitartó követésével.

Ez kell, hogy legyen a mi célunk is.

Timothy Keller a manhattani Redeemer Presbiteriánus Gyülekezet alapító lelkésze, melyet 1989-ben hozott létre feleségével, Kathy-vel és három fiával. Több, mint 20 éve vezeti a fiatalokból álló sokszínű gyülekezetét, amely annyira megnövekedett, hogy hetente több, mint 5000-en vesznek részt az alkalmakon. Elnöke a Redeemer City to City szervezetnek, amely új közösségeket hoz létre New York-ban és más nagyvárosokban. Könyveket és más írásokat publikál a városi kultúrában élők hitéért. 10 év alatt 48 városban több, mint 250 gyülekezet indulását segítette. Dr. Keller könyvei, beleértve a New York Times sikerlistás A tékozló Isten című művét több, mint 1 milliós példányszámban vették meg és 15 nyelvre fordították le. Ez az írás eredetileg Tim Keller blog– ján jelent meg. http://www.timothykeller.com/blog/2016/11/11/why-does-anyone-become-a-christian. Könyveit magyarul a Harmat Kiadó adja ki. http://www.harmat.hu/szerzo/timothy-keller/